Farsangi játékok és a Velencei karnevál


 
 
 
 
 
 

Farsang és a Velencei karnevál

Éppen ezen a héten zajlott le a Velencei karnevál és így a farsangi múlatságok időszakának is vége.

De honnan is ered a farsang és mióta ünnepelnek Velencében?

Hogy pontosan honnan is származik a farsang kifejezés, azt nem lehet tudni. Voltak, akik német nyelvűséget véltek felfedezni hangzásában, de vannak olyan feljegyzések is, amik Olaszországra utalnak. De ami biztos, hogy már a kereszténység megjelenése előtt jelen volt a vidéki emberek életében. A farsang a pár választás időszaka volt, valamint a nagyböjt beköszöntése előtt esküvői időszaknak is tekintették, időtartama pedig vízkereszttől hamvazó szerdáig tartott, vagyis a nagyböjt kezdetéig. Ezt az időszakot a bálok, lakomák és mulattságok tarkították, és mivel a bujaság jelképévé vált ez az ünnep, nem is volt szabad ünnepelni a 16. és a 17. század idején. A farsang várva várt időszaka az utolsó három nap volt, amit a farsang farkának neveztek. Ebben a három napban hatalmas mulatságokat és karnevált rendeztek, így búcsúztatva el a telet. Így vált híressé Velencei karnevál is, melyet a lagúnák és gondolák városában rendeznek meg, valamint hamvazó szerda előtt két héttel kezdődik és előtte való nap ér véget.

A Velencei karnevál mára Európa legnépszerűbb felvonulásává vált és világszerte látogatnak el ide az emberek, hogy részesei lehetnek ennek a pompázatos eseménynek. A Velencei karnevál jellemzői a vidámság, a mulatozás, díszes, színes ruhák és maszkok viselése, melyek minden divattervező fantáziáját megmozgatják. A régi szokások szerint, ilyenkor a város lakói beöltöztek és a város utcáira vonulva játszották el a már jól ismert színdarabot, melynek helyszíne Velence és színészei a város lakói voltak. A parádé egy felvonulással vette kezdetét, amit virágkoszorúkkal díszített ökrök vezettek, és a főtérre érve, a karnevál Hercege, más néven dózse, erkélyéről üdvözölte az összegyűlteket, amit zeneszó és léggömbök felengedése követett. Ekkor kezdetét vette a három napos mulatozás, dínom-dánom. Az utolsó nap pedig megtörtént a Herceg elbúcsúztatása, és amit addig adtak neki, azt utolsó nap eljövetelével vissza is vették tőle. Három napos szórakozás, lakomák sora és bujaság után, véget kell vetni a karneválnak, így szimbolikusan megölték azt. A Hercegre fognak minden rosszat, ami abban az évben történt a városban és annak lakóival, majd elkísérik a bíróság színe elé és ott kiróják rá büntetését. Onnan az útja a Szent Márk térre vezetett, és ahol az ő személyét kicserélve egy beöltöztetett szalmabábúra, azt máglyára dobják. A nép kendőkkel sírást játszanak el, majd pedig kiáltozás közepette seprűkkel a földet verték. De ekkor nem csak a Hercegre fogott rossz dolgoktól búcsúznak, hanem mindenki a benne rejlő káros és bűnös dolgoktól, valamint így űzik el a tél rossz szellemét, és köszöntik a tavaszt. A tűz, mint tisztulás, a tisztítás és a bűnök elengedésének szimbóluma segít ebben a folyamatban és általa válik minden és mindenki makulátlanná.
A mai korok karneváljainak utolsó napján mindenki csónakokba, ladikokba ül jelmezbe öltözve és az egész napot a városban és akörüli hajókázással töltik, miközben jókat mulatnak, zenélnek és tűzijátékokat néznek. Ebéd és vacsora eljövetekor étkeiket ugyanúgy az úszó járművekben fogyasztják el, sőt még az éjszakát is a vízen töltik. Másnap hajnalban, az Adriai tenger tiszta vízével vetnek magukra keresztet, evvel űzve el a betegségeket egész évre előre.
 








 
 
 
Akciós raktár - és rendezvénysátor bérlés, raktársátor akciók, raktársátor bérlés!!!

© Rendezvény Kellék Kft. - Minden jog fenntartva

www.legvarpark.hu www.rendezvenykellekek.com